Németh Sándor válaszol

---

A hit elsősorban szellem, amely Istentől származik, és az ige hallgatása által költözik be az ember szellemébe. Ezután létrehoz a személyben egy belső meggyőződést. Ez valóban magánügy. De a bibliai hit nemcsak a nem látható dolgokról való meggyőződésből áll, hanem ennek kimondásából is. Mivel valaki másnak valljuk meg azt, amiben hiszünk, ez már személyes kapcsolatot feltételez. Amikor személyes ügyként beszélnek a hitről, akkor arra utalnak, hogy nem lehet emberek között létrejött közösségek és kapcsolatok nélkül megélni. Mert a hit lényege pontosan az, hogy kiemeli az embert az egyedülvalóságból, és belehelyezi Isten valóságába, valamint közösséget hoz létre ugyanolyan meggyőződésű emberek között. Ha pártpolitikai szempontból használják ezeket a kifejezéseket, akkor a magánügy azt jelenti, hogy az állam ne próbálja megmondani az embereknek, hogy mi a jó, és mi a rossz hit. A hit a magán és személyes jellegén túl közüggyé is válhat – attól függően, hogy milyen mértékben van egy emberben. Jézusnak akkora hite volt, hogy az egész társadalmat foglalkoztatta, és napi beszédtémát szolgáltatott.