2015. május 10. | A megigazulás és a kenet

Németh Sándor prédikációjának rövid összefoglalója

Isten és az emberiség kapcsolatát a Názáreti Jézus Krisztusig az ellenségeskedés jellemezte. Nem volt egyetlen igaz ember sem, mert a bűn mindenki fölött egyetemesen uralkodott. Ábeltől a Názáreti Jézus Krisztusig az áldozatok jelképesen azt fejezték ki, hogy lesz egy tökéletes ember, aki engesztelést szerez, tökéletes fizetséget ad Istennek. ;Jézus Krisztus feltámadása után megjelent tanítványainak és bejelentette, hogy megtörtént a békéltetés szolgálata. Az Atya a Fiú feltámasztásával bebizonyította, hogy Ő nem a saját bűneiért, vétkeiért halt meg, hanem helyettünk bűnhődött azért, hogy mi ne Isten nélkül, hanem a jelenlétében éljünk. ;Amikor elfogadjuk a Názáreti Jézus Krisztus megfeszítésének igazságát, azt, hogy a bűnös természetünk Vele együtt meg lett feszítve, akkor megkapjuk a bűnbocsánatot, Isten kegyelme ránk árad, ez pedig a természetünkben azt a változást eredményezi, hogy a bűn számára meghalunk, és Jézus feltámadott életéből részesülünk. ;Az engesztelő áldozat a Mennyben lett teljessé, amikor a Názáreti Jézus Krisztus saját vérével Isten jelenlétébe járult, megkapta a főpapi szolgálatát, és megnyerte az Atyától a megígért Szent Szellemet, akit kitöltött, hogy Vele beteljesedjünk.

Elhangzott igék

  • János Evangéliuma 20,19–23
  • Kolossé levél 1,20–21
  • Róma levél 6,6
  • Róma levél 6,4–5
  • Zsidókhoz írt levél 9,11–12
  • János Evangéliuma 7,37–38
  • Apostolok Cselekedetei 4,31–33
  • 1Korintus levél 4,20