Pál apostol rendszeresen tapasztalta, hogy az evangélium hirdetése során milyen heves konfliktusok és ellentétek törnek a felszínre Isten országa és a nemzeti vallások között. A Tízparancsolat alapján mindig szétválasztotta az igaz Istennek az ismeretét az idegen istenek imádásától, mert világosan látta, hogy az evangélium terjedésének a nemzetekben ez a legfőbb akadálya. Csak a Názáreti Jézus Krisztus engesztelő áldozatának és feltámadásának az elfogadásával nyílik meg az Isten ismerete számára az út és az Ő országába való bemenetel. Semmilyen formában nem keverhető össze az evangélium a nemzeti vallásokkal és az okkultizmussal sem. Ismert, hogy van démonikus hit, a démonoknak vannak ismereteik természetfölötti dolgokról. (Csel. 16,13-18.) Isten országát csak Istenből származó erővel lehet képviselni. Szükséges, hogy az emberek újjászülessenek, betöltekezzenek Szent Szellemmel, mert ezek az alapfeltételei, hogy hitelesen beszéljenek Jézus Krisztusról.