Jézus Krisztus visszajövetele előtt a kereszténység a többsége laodiceai állapotba kerül. Laodicea (jelentése: népjog, népuralom) nem rendelkezett saját forrással, illetve folyóval, ezért a távolról idevezetett vízből élt, ami langyos volt. Ennek a fő szellemi üzenete, hogy ha a szívedet még nem alakította át Isten az örök élet kútjává, akkor neked még nincs saját, személyes kutad. Ha egy hívő nem rendelkezik saját áldásforrással, és csak mások hitéből, áldásából él, akkor nem tud olyan ember lenni, amilyennek Isten eredetileg eltervezte. Az újjászületés eredménye, hogy a kutadban folyamatosan rendelkezésedre áll az az isteni jelenlét.