Németh Sándor válaszol

---

A hit nem a látható dolgokra néz, hanem a láthatatlanokra. Sokszor akkor is ki kell tartanunk a hitünk mellett, amikor a látható dolgok, az érzelmeink, a tapasztalataink ezzel szembemennek. Ábrahám ilyen ember volt. Le kellett vennie a figyelmét a fizikai testéről, mert aggastyán volt már és elveszítette a nemzőképességét, valamint feleségének, Sárának a méhe is elhalt. Az van megírva a Bibliában, hogy Sára hit által vett erőt a gyermekszüléshez. Ábrahám is megerősödött hit által, visszatért az ifjúsága, és Isten megáldotta őket Izsákkal. A hitük által nem aggódtak a testük állapota miatt. Tudták, hogy az az Isten, aki a világmindenséget teremtette, képes megeleveníteni a testüket. Válsághelyzetekben, tehát nem a hittel szemben álló körülményekkel kell törődni, nem kell annak alárendelni magunkat. A vihar közepette is állhatatosan ragaszkodni kell ahhoz, amit Isten mondott, mert Isten nem ember, hogy megváltoztassa az ígéretét. Ő az ígéretét betölti és megcselekszi. A hit tehát Isten Igéjének a követése, elfogadása, befogadása és ennek alapján való cselekvés. Ábrahám mindennap megemlékezett arról, hogy Isten mit mondott neki. Azt mondta: megáldom a te magodat, a nemzetek a te magodban lesznek áldottak, tőled királyok, nemzetek fognak származni. Ábrahám tehát bízott Istenben, hogy amit mondott az meg is lesz, ha évtizedeket is kell várni, és meglett. Ahogyan a Váradi családnál is.