Teológia | Jézus Krisztus

Jézus megváltása után maradt-e valamilyen válaszfal az Isten és az emberek között – mint ahogy Isten tűzfallal elválasztotta magát az emberektől, amikor a tízparancsolatot átadta Mózesnek –, vagy mindenki szabadon közeledhet az Örökkévalóhoz?

Nem lehet Istenhez közvetlenül továbbra sem menni. Nagyon sok ember téved, amikor azt gondolja, hogy az Újszövetség az ember és az Isten közötti határvonalat kiiktatta. Nem iktatta ki, hanem a názáreti Jézus Krisztussal megnyílott egy új, élő út az Atyához; és csak rajta keresztül lehet menni az Újszövetség szerint az Atyához. Ez azt jelenti, hogy amit Mózes képviselt az Ószövetségben, az igazából előképe volt a názáreti Jézus Krisztus szolgálatának. Amikor Isten azt mondta Mózesnek, hogy te gyere fel, de a nép ne jöjjön fel, az azt jelenti, hogy Mózes ezt a szolgálatot Krisztusra előre nézően, tehát előképként töltötte be Izrael fiai között. Ma az Újszövetségben Jézus Krisztus a közvetítő. Senki nem mehet Isten jelenlétébe, mert abban a pillanatban szörnyet halna. Isten jelenlétével kapcsolatban annyi hamis vallásos feltételezés terjedt el. Úgy gondolják az emberek, hogy Isten valamilyen infantilis személy, akivel együtt lehet játszani a homokozóban, és abszolút elmossák ezek a vallásos képek az Isten és az ember közötti különbséget és összeférhetetlenséget. A természetfölötti Isten országa és a földi világ között ez az egyetlenegy híd van az Újszövetség szerint. Senkivel kapcsolatosan nem hirdetik azt, hogy föltámadott a halálból, csak a názáreti Jézus Krisztusról. Ezzel megalapozta a szakadék fölötti hidat, és ezért aki segítségül hívja az Úr nevét, azt az embert Isten meghallgatja.

Részlet a Vidám Vasárnap archívumából: 2007.12.23