Elvetettség és elfogadás

2010. május 9.

Az emberi sors szégyenre, az emberi tisztesség és becsület elvesztésére, az attól való megfosztásra van ítélve, Jézus azonban a megváltással ezt is levette rólunk. Ez által az Isteni csere által értjük meg a keresztre feszítést, a legszégyenteljesebb halálnemet. Jézust pályafutása végén meggyalázták, meztelenül, rablógyilkosok között feszítették meg, hogy a mi életünk dicsőségessé legyen. Így támadt fel, és ezzel alázta meg a sátánt. Isten szereti az embereket. Az elvetettség egyik pedagógiai célja az, hogy az ember keresse Őt, mert aki keresi, megtalálja és megszabadul az elutasítottság érzésétől.

Zsidó levél 12,2.
Ésaiás könyve 56,3.
Zsoltárok könyve 69,8.
II Korintus levél 3,18.
Zsidó levél 13,12-14 .
Ésaiás könyve 54,4-8.
Ésaiás könyve 53,3.
Máté Evangéliuma 27,45-47.
Zsoltárok könyve 69,21-22.
Gyertek és öltözzük fel
Gyere élni
Hiszek abban, amit nem látok
Itt van a nagy pillanat
Áradj rám
Oly nagy vagy Urunk
Túl, az égen túl