Teológia | Igemagyarázat
Ádám és Éva a bűnbeesés előtt rendelkezhetett olyan testtel, amivel Jézus Krisztus a feltámadás után? A Teremtés könyvében Ádám a társával kapcsolatban csontot és húst említ, de vérről nem beszél.
A teremtéskor Isten először megformálta az ember testét a föld porából, aztán ebbe az agyagformába belelehelt a Szelleméből, így az ember élő lélekké lett, amely tartalmazta a vért. Mózes könyvében is meg van írva, hogy „a vér hordozza a lelket”. Ez jelentős különbség a Jézus feltámadott teste és az első emberpár bűnbeesés előtti teste között. Ádám és Éva teste már az ártatlanság idejében tartalmazta a vért, ez szervezte a fizikai életet, ezzel szemben Jézus feltámadott testében nincs vér, csak hús és csont.
Pál apostol mondja a Korinthusiakhoz írt első levelének 15. fejezetében, hogy a második ember szellemi ember, megelevenítő szellem, és a vér helyett a szellem élteti a fizikai testét. Ez hatalmas különbséget hozott létre Jézus feltámadott teste és Ádám ártatlan teste között. A feltámadás egy magasabb minőségbe emeli fel az emberi testet, mint amiben a teremtéstől a bűnbeesésig volt.
A Biblia egy másik igeszakaszában az szerepel, hogy „a test és a vér nem örökli az Isten országát”. Tehát a vért Istennek ki kell iktatnia: a feltámadott testben már csak az anyag és a szellem egysége valósul meg, ennek következtében a test lényegét meghatározó tulajdonságok meg fognak változni. A romlandóból romolhatatlan lesz, a halandóból halhatatlan lesz, mert a mostani test halandóságát a vér adja.
Részlet a Vidám Vasárnap archívumából: 2009.06.07