Teológia | Sátán, a gonosz
Ha egy ember a pokolba kerül, mert életében nem foglalkozott a vallással, de ott Jézusra gondol, imádkozik, akkor kiszabadulhat onnan? Van kiút a pokolból?
A pokolból van kiút, de csak a gyehennába; jó helyre nincsen.
Az annyira nyomasztó hely, hogy ott nincs semmilyen nemes gondolata az embernek; állandó agresszióban, szenvedésben van részük az elkárhozott lelkeknek. Ez teljes mértékben leköti a figyelmüket, és semmi másra nem tudnak figyelni, mint a fájdalmakra.
A pokolban a szabadulás minden reménysége elvész. Az elkárhozott lelkek a szükségeiktől is szenvednek. Valamint olyan rossz kapcsolatok vannak a különböző szellemi lények között, hogy a gyengébbek szinte állandó, folyamatos támadásban és agresszióban részesülnek.
A Biblia azt mondja, hogy „akié a Fiú, azé az élet”. Isten a Názáreti Jézus Krisztusban olyan életet küldött el, amely megmarad akkor is, ha az ember lelke, szelleme eltávozik a testéből. Mivel a szelleme és a lelke élettel rendelkezik, ezért a halál, illetve pokol nem tud uralmat venni fölötte.
A pokol olyan világ, ahol a halál az úr. A halál birodalmában nincs élet; ott nincs Isten dicsőítése, nincsenek nemes dolgok. Ott minden jónak csak a hiánya van.
A halálgyárakban, a koncentrációs táborokban is kegyetlen, pokoli állapotokat alakítottak ki a tömeggyilkosok, de mégis az ember láthatta a szabad eget a feje fölött, a Napot, a Holdat, a csillagokat. A pokolban ilyen nincsen.
A legjobb dolog megtérni Jézus Krisztushoz, elfogadni Őt, mert aki elfogadja, annak nincsen kárhoztatása. A megváltásnak pontosan az a célja, hogy a kárhoztató ítélet alól fölszabaduljon az ember. Nem elég tehát csak gondolni Jézus Krisztusra, hanem dönteni kell mellette.
Részlet a Vidám Vasárnap archívumából: 2007.12.30
