Teológia | Igemagyarázat

Mózes első könyvének 9. fejezetében az szerepel, hogy Isten minden mozgó állatot eledelül adott Noénak. Ha az emberek ettől kezdve esznek húst, akkor miért van az, hogy már Ábel is juhtenyésző pásztor volt?

Eredetileg Isten az állatokat nem fogyasztásra teremtette, hanem azért, hogy az embereknek társai legyenek. Igaz, hogy Ádám nem találta meg azt, ami hiányzott neki, ezért Isten megteremtette Évát. Egészen Noéig az állatoknak az volt a célja, hogy az embereknek gyapjút, tejet, sajtot adjanak. A madárinfluenza és a mai kor negatívumai azzal függnek össze, hogy az emberek kegyetlenül kezdtek bánni az állatokkal. Sok nyomorúság áll azzal összefüggésben, hogy az emberek kapzsiságuktól vezérelve fölforgatták Isten természetes rendjét. Eredetileg nem az volt Isten célja, hogy az állatokból haszon- és tenyészállatok legyenek. Magyarországon 100–150 kilométert is mehet az ember, és nem lát egyetlen tehenet vagy lovat sem. Sajnálatos módon a nagyüzemi termelés kiirtotta az Isten általi természetes rendet. Ez az élelmezésre, élelmiszeriparra, az emberek egészségi és pszichikai állapotára is rendkívül negatív hatással van. Ha a háziállatok újra visszatérnének például a falvakba, nem lenne ennyi pszichikailag terhelt ember. Az állatokkal való együttlét gyógyító hatással van az emberek lelkére és gondolkodására. A prófétánál található ígéret, amely szerint ki-ki nyugszik az ő fügefájának árnyékában vagy a lugasa alatt, pontosan azt jelzi, hogy a messiási korban változások lesznek. Az ökör az oroszlánnal fog együtt enni, és a gyerekek viperával fognak játszani. Ezek a változások nem fosztják meg az embereket a természetes életkörülményeiktől, és élvezik Isten dicsőségének a jelenlétét. Az Úr vissza fogja adni az állatok méltó helyét a teremtett világban. A messiási korszakban olyan települési formák fognak létrejönni, amelyekben a modern építkezési formák nem választják el az embert a természettől.

Részlet a Vidám Vasárnap archívumából: 2005.10.16