A Szellem szolgálata

2009. március 22.

Az evangélium hirdetését kezdettől fogva Isten erejének megnyilvánulása jellemezte. Az Apostolok cselekedeteinek könyve befejezetlenül ér véget, mert az evangélium hirdetését azóta is folytatják a keresztények. Ahogyan az első században a Szent Szellem indította el és energizálta az evangélizálást, ma is azért tölti be a hívőket, hogy életerős gyülekezetek jöjjenek létre. A „jó hír” sikeres átadásának és a gyümölcsöző keresztény életnek elengedhetetlen feltétele Isten ereje, és Szellemének jelenléte. Ahol Isten erejére teszik a hangsúlyt az evangélium hirdetésekor, ott olyan erős gyülekezet jöhet létre, mint a korinthusi, amely korának legkarizmatikusabb gyülekezete volt.

Lukács Evangéliuma 10,1-3.
Lukács Evangéliuma 10,9; 10,17.
Apostolok Cselekedetei 13:1-4; 5-12.
Apostolok Cselekedetei 13,14-52.
Apostolok Cselekedetei 14:1-5; 6-20.
Apostolok Cselekedetei 16:6-40.
Apostolok Cselekedetei 17:1-9; 1-14.
Apostolok Cselekedetei 17,15-34.
I. Thessalonikai levél 1,5-6; 1,9.
I. Korintus levél 2,3-5.
Apostolok Cselekedetei 19,1-40.
Úgy várlak, mint őrök a reggelt (Mint vízesés a hegyről)
Bízzál az Úrban (Jerikó falali leomlanak)
Szívem egyre vágyik Rád (Megtörtént)
Uram, dicsérlek
Ha erőm elfogyna
Erőm Te vagy