Hit Gyülekezete

A Hit Gyülekezete az újkori reformáció egyik magyarországi képviselőjének tartja magát. Elfogadja a korai kereszténység és a reformáció, valamint más, a kereszténységet előbbre vivő megújulási mozgalmak eredményeit és szellemi-erkölcsi értékeit. Napjainkban ez a megújulási folyamat világszerte új lendületet kapott, amely egyaránt érinti a hagyományos keresztény felekezeteket és a századunkban létrejött pünkösdi és karizmatikus egyházakat.

Húsz év alatt egy néhány fős imacsoportból mára hazánk negyedik legnépesebb, 40 ezernél több tagot számláló egyházává növekedett. A Gyülekezet tevékenysége a tagokon túl is több tízezer ember életét befolyásolta, azáltal, hogy következetesen képviselte a klasszikus zsidó-keresztény kinyilatkoztatást. A Gyülekezet sok más felekezethez tartozó, Istent kereső ember életében hozott létre pozitív szellemi fordulatot, akik a Hit Gyülekezetének megalkuvást nem ismerő hitéletét látva maguk is elkötelezettebb keresztényi életmódot kezdtek folytatni.

Társadalmi befolyása jóval meghaladja a közösség tagjainak körét. A nemzetközi pünkösdi-karizmatikus mozgalomhoz tartozó keresztény egyház története hiteles és fontos adalék a lelkiismereti és vallásszabadság hazai viszonyainak jobb megértéséhez is.

Története során a Hit Gyülekezete tevékenysége - az egyház vezetőinek szándékai ellenére - többször is a valláspolitikai viták középpontjába került. A hagyományos protestáns tradíció alapján elsősorban önfenntartásra, hívei áldozatvállalására építő egyház hazai viszonyokhoz képest dinamikus fejlődése kihívást jelentett és jelent mindazon politikai és vallási körök számára, amelyek az állam és az egyház viszonyát hatalmi, pénzügyi szimbiózisban látják. Ezen csoportok célja a különböző felekezetek jogi státusának egyenjogúsága helyett egyes tradicionális felekezetek múltbeli társadalmi tekintélyének, hatalmi pozíciójának helyreállítása.

A hatályos magyar törvények ugyan Európában egyedülálló módon tartalmazzák a vallásszabadság összes fontos garanciáját, nevezetesen az állam és az egyházak elválasztását, a felekezeti egyenjogúságot és az egyházszervezési szabadságot, a gyakorlatban azonban ezek az alkotmányos elvek széles körben nem elfogadottak, sőt az alkotmányos jogaikkal élő személyeket és csoportokat egyre több támadás éri.

Nyitott kérdés, hogy Magyarországon a modern jogállamokban honos vallásszabadság modellje valósul-e meg, amelyben a közhatalom semleges az egyházak, vallások, vallásgyakorlatok irányában, és tiszteletben tartja a felekezetek jogegyenlőségét, vagy egyfajta posztfeudális, önkényuralmi, félfasiszta modell, amelyben a hatalom által meghatározott felekezeti rangsor alapján fennmarad a felekezeti megbélyegzés, a polgárok felekezeti alapon való megkülönböztetése. Aki ugyanis vallások, felekezetek között rangsorol, valójában embereket diszkriminál, egyeseket értékesebbnek, másokat értéktelenebbnek tartva hitbéli meggyőződése miatt. Polgárosodásról, modern jogállamról csak ott beszélhetünk, ahol az állam törvényekkel lép fel a vallási alapú megkülönböztetéssel szemben.

A Hit Gyülekezete 1979-ben jött létre, amikor egymástól függetlenül több, Magyarországon megforduló karizmatikus misszionárius is biztatta Németh Sándort és társait, hogy hozzanak létre egy független, karizmatikus gyülekezetet. Azonban nem volt könnyű a helyzet, mivel a kommunista rendszer a társadalmi élet totális ellenőrzésére törekedett. Az egyházügyi hatóságok a már létező egyházak tevékenységét igyekeztek kontrol alatt tartani, illetve megakadályozni új vallási közösségek megalapítását. Ilyen körülmények közepette szerveződött meg az a karizmatikus imacsoport, amelyből aztán a Hit Gyülekezete kifejlődött. Az újonnan létrejött közösség a pártállami években csak illegalitásban tudta megtartani az istentiszteleteit Budaörsön. Az akkori hatalom szemében a gyülekezet istentiszteleteinek látogatása a fennálló rendszerrel tudatosan szembehelyezkedő politikai, ellenzéki tevékenységet jelentett. Rendezvényeit, vezetőit a kommunista titkosszolgálat megfigyelés alatt tartotta.

1986-ban az istentiszteletek továbbra is Budaörsön zajlódtak, mely időszakban a gyülekezet létszáma – országos viszonylatban – körülbelül 500 fő volt. Egy évvel később számos olyan személy csatlakozott a gyülekezethez, akik a későbbiekben meghatározó szerepet játszanak a közösség életében, köztük például dr. Hack Péter, Pajor Tamás, Nagy József, Ruff Tibor, Horváth András és még sokan mások. Az év elején felgyorsult a budaörsi gyülekezet növekedése, a korábbi 4-5 főről 15-20-ra nőtt az egy-egy istentiszteleten megtérők száma.

1989-re a gyülekezet létszáma már elérte a 2000 főt, és ugyanabban az évben az állam a Hit Gyülekezetét az 1895. XLIII. törvénycikk alapján elismert vallásfelekezetté nyilvánította.

A negyedik legtámogatottabb egyház ma Magyarországon a Hit Gyülekezete 1998 óta az egyszázalékos felajánlások alapján. Az istentiszteleteket rendszeresen látogató hívek száma meghaladja a 70 ezer főt.

A Hit Gyülekezete az önfenntartó egyházmodell híve. Az 1%-os adófelajánlásokon és az iskoláknak járó normatívákon kívül más állami támogatást nem vesz igénybe.

Az egyháznak mintegy háromszáz közössége működik országszerte és a határokon túl is. Valamennyi szomszédos országban vannak helyi közösségei, valamint Németországban és az Egyesült Államokban is.

A gyülekezetek jelentős része saját tulajdonú ingatlanban rendezi istentiszteleteit, melyek közül a mintegy tízezer fő befogadására alkalmas budapesti Hit Csarnok a legnagyobb, de Pécsett, Debrecenben, Nyíregyházán és Salgótarjánban is több mint ezer férőhelyes istentiszteleti csarnokban működnek a gyülekezet helyi közösségei.

A Hit Csarnok főbejárata (Webséta a Hit Parkban >>)
A HIT Park és a HIT Csarnok építési munkálatai 1996-ban indultak. A beruházás első, mintegy másfél milliárd forint értékű szakasza részben saját forrásból, részben bankhitelből valósult meg. A Hit Csarnok felépítéséhez a Hit Gyülekezete négy év alatt összesen 75 millió forint állami támogatást kapott. 1998. október 10-én került sor a csarnok átadására.

Az egyház Budapesten, Debrecenben, Nyíregyházán, Pécsett és Salgótarjánban működtet általános iskolát, Kecskeméten pedig óvodát. A Szent Pál Akadémia, a gyülekezet teológiai főiskolája Budapesten működik. Az intézményt a Magyar Akkreditációs Bizottság 1999-ben, majd 2008-ban is kiváló minősítéssel akkreditálta.

A Hit és Erkölcs Kulturális Alapítvány 1990 óta működik, alapítója – Németh Sándor kezdeményezésére – a Józan Élet Egészség-, Család- és Ifjúságvédő Keresztény Egyesület. Az alapítvány szociális tevékenységet, családsegítést, időskorúak gondozását, továbbá nevelést, oktatást, képességfejlesztést, ismeretterjesztést, kulturális közhasznú tevékenységet folytat.

1994-ben létrejött a Hites Adakozók Hálózatát (HAH) a gyülekezet karitatív szervezete, amely mára hazánkban és a határokon túl több mint 30 irodát működtet. A HAH ruharaktára széleskörű szolgáltatást nyújt minden hozzá forduló rászoruló számára. A raktár havi átlagban 1500-2000 kg ruhaneműt közvetít ki. Ez 100-150 főt illetve családot jelent. Főleg téli időszakban hajléktalanok, szociálisan rászorulók részére meleg ill. hideg étel elkészítése, azaz úgynevezett teajárat, illetve "gulyáságyús" ételosztás.

A Hit Gyülekezete Németh Sándor vezetésével kiterjedt könyvkiadói tevékenységet is folytat. A gyülekezete könyvkiadója, az Új Spirit Kiadó gondozásában elismert keresztény vezetők és szerzők könyvei jelentek meg, mint Derek Prince, Kenneth E. Hagin, Marilyn Hickey, Randall Price, Kevin Howard, Marvin Rosenthal, John Hagee vagy Lester Sumrall. Az Új Spirit Kiadónak köszönhetően a magyar nyelven is megjelent könyvek itthon és a határainkon túl is formálták a neoprotestáns közösségeket. A közösség zenei CD-i, kazettái százezres nagyságrendben keltek el eddig.